125 éves az ózdi szakképzés

A GYÁRI TANONCISKOLA (1889-1945)

A KEZDETEK

1889. szept. 1.: A képzés indulása 2 osztállyal és 19 fővel. Tanulóidő: 4 év (előkészítő osztállyal). Fenntartó: az 1881-ben fúzióval létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság (a RIMA) ózdi vasgyára volt Törvényi háttér: 1884. évi XVII. tc., amely szabályozta a vállalatok részére tanonc iskola megszervezését

A létszám és a kínálat alakulása: A tanoncok felvételi korhatára 12 év volt, amit az I. világháború utáni években 14 évre emeltek. 1920-ban a 3, majd 1927-ben a 4 évfolyamú képzés során a szakmák száma is folyamatosan bővült; az 1930-as évektől már bádogos, csőszerelő, ács, kerékgyártó, kereskedő, nyomdász, cipész, vagy mészáros tanoncokat is beiskoláztak, így lassú növekedéssel ugyan, de 1944-re már közel 250-en tanultak itt.

KABLAY ISTVÁN (1889-1918) az első igazgató

Valóságos pedagógiai műhelyt kovácsolt az egykor kicsiny társulati, majd később községi iskolában a múlt század utolsó évtizedeiben s századunk elején. A tantestület tagjai saját maguk által készített és kipróbált tanmenetek, tantervek alapján igyekeztek kielégíteni a közeli gyár átlagostól elütő igényeit, különleges rajz, szakrajz oktatását vezették be. Kablay nagy súlyt helyezett a szülőkkel való kapcsolat építésére. „Értesítő könyvecskét” vezettek be a gyors érintkezés érdekében. Nagy szerepet vállalt a megyei tanítóegylet szervezésében, vezetésében, elnöke volt az ózdi járáskörnek. Iskolájában gyakran megfordultak járása, de a megye tanítói is, hogy tapasztalatokat szerezzenek az itt folyó munkáról.” (Lénárt Béla: Néptanítók Borsodban 1868-1918)

A tanítás: felvétel: 12 éves kortól (az I. vh. után 14 éves kortól). Tanítás: heti 3 nap (4-4 óra) a napi 12 órás üzemi gyakorlatot követően. Nem volt szakirányú oktatás 2 tantárgyat leszámítva: ipartan és mértani rajz. Szakmai gyakorlat: az első évben nem volt, majd fokozatosan került bevezetésre; csak karbantartó szakmákban: kovács, gépész, asztalos, esztergályos tanulók szerepelnek a korabeli anyakönyvekben.

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN

• 1920-as évek: áttérés a 3, majd 4 évfolyamos képzésre. Az osztályokba sorolás alapja az előképzettség volt. A tanoncokat egyes területeken (pl. kohász) betanított munkások váltották fel.
• Államosítás és tervgazdálkodás: az iparostanonc oktatást átszervezték, a képzés szervezésének és irányításának legfőbb szerveként 1950. január 8-án megalakult a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH, 1957-ig).
• Törvényi háttér: 1949. évi IV. tc., 1961. évi III. törvény, 1969. évi VI. törvény → Ekkor születtek a középfokú szakmai képzést és általános műveltséget egyaránt megcélzó szakközépiskolák is, amelyek a gimnáziumok és a technikumok mellett középfokú oktatást folytathattak. Szakmunkásképzés viszont csak az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben felsorolt szakmákban és az ott meghatározott feltételek szerint folyhatott.
• Ózd város (1949) → tanulóotthon (1950), tanműhely (1953) létesítése és „profilváltás”. Létrejön a 102. számú Iparitanuló Intézet

A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAK

Szakmunkásképzés 1957 után: átkerülés a Munkaügyi Minisztérium alá → 3 éves képzés emelt gyakorlati idővel (70%)

• Reformok és megváltozott igények: a szakmunkásképzés beemelése a közoktatás rendszerébe, szakközépiskolák szervezése
• Új szakmák, új képzések: segítségnyújtás más szakmunkástanulók képzésében a város területén
• Növekvő tanulólétszám, új iskola: A folyamatosan bővülő létszám (rekord: 1305 fő az 1971/1972. tanévben) új, 10 tantermes iskola építését követelte meg a városi stadion mellett, a tanműhely közelében, amit – hosszú előkészületek után – 1966 májusában adtak át. Új név: 102. sz. Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet

AZ 1970-1980-AS ÉVEK

Megyéhez kerülés: 1974. jan. 1-től a megyei tanács irányítása alatt → hiányos ismeretek, akadozó anyagellátás a gyakorlati képzés megszervezésében

• Változó tananyag, új tárgyak: célkitűzés lett, hogy a szakmunkás tanulók középiskolai végzettséget is szerezzenek (dolgozók szakközépiskolája)
• Szakmaszerkezet: csökkenés (23 szakma képzése maradt meg) és a növekvő üzemi igényekkel együtt járó alapszakmai képzés növelése. Kötelező tantárgy: munka- és környezetvédelem
• Egyéb változások: 1974: új tornaterem, 1980: D épületszárny
• 1979. feb. 1.: az igazgatás átkerül az Ózd Városi Tanácshoz → a közismereti és a szakmai képzés irányítója a Művelődésügyi Minisztérium, az intézet közvetlen irányítója a városi tanács lett
• 1982/1983. tanévtől: áttérés az 5 napos munkahétre

ID. DOBOSY LÁSZLÓ (1911-1995) igazgató: 1947-1971 között

Dobosy Lászlónak szinte két élet adatott. Az első a pedagógusé, tanáré, aki igen aktív közéleti szereplő volt, s elsősorban szakmunkásokat, munkásokat nevelt fel Ózdnak és a borsodi iparvidéknek. A másik, amire közben is készült, de 1971 végétől, nyugdíjazásától kezdődött: két és fél évtized rendkívül intenzív, aktív kutatómunka Ózdon és környéken, valamint Gömörben a régészet, néprajz és a helytörténet területén. (…) 1939-ben került Ózdra, a Gyártelepi Társulati Elemi Iskolába. 1945-ben – nem sokkal a hadifogságból való hazatérése után a Gyártelepi Elemi Iskola igazgatóhelyettese, 1947-től a tanoncotthon, majd az iparitanuló-iskola igazgatója lett. 1950-től egészen nyugdíjazásáig vezette a 102. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet. Iskolájában régi tárgyakat gyűjtetett tanítványaival, majd régészeti, néprajzi, őslénytani és településtörténeti szakköröket hoztak létre.” (Viga Gyula etnográfus)

AZ ALAPÍTVÁNY

• 1997: Létrejön a Gábor Áron Alapítvány a Szakképzésért
• Alapító tagok: Gulyásné Kovács Ida, Mészárosné Bóta Erzsébet, Molnár Zoltánné, Safranka Lászlóné, Plósz Antal, Szabó József, Vinczéné Andu-Kosztyu Zsuzsanna
• Elnök: Vincze István ig. h. (1997-2011)
• A kuratórium 2016-ban: Alabán Péter (elnök), Farkas Jenőné, Béri László tanár, Leitner Csaba, Sárközi József szakoktatók

ÖNÁLLÓSÁG NÉLKÜL – EZREDFORDULÓS VISZONYOK

Az iskola önállóságát a fenntartó megyei önkormányzat 2005-ben szűntette meg, amikor az akkori Gábor Áron Szakképző Iskolát összevonta a Bródy Imre Szakközépiskolával, s új néven létrehozta a Bolyai Farkas Szakképző Iskolát, melynek a nagy múltú oktatási intézmény csupán telephelye lett. Utóbbi iskola 2011-ben, további átalakítás és gazdasági önállóságának elvesztése után, a putnoki gimnáziummal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium része lett a megyei intézményfenntartó központ (MIK) irányítása alatt, amelytől a 2014/2015. tanévben vált le ismét. A volt szakmunkásképző ebben az évben visszakapta tagiskolaként a régi nevét, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Miskolci Tankerülete fenntartásában, a „Bródy” részeként, Gábor Áron Szakképző Tagiskolaként működött tovább a Szakképzési Centrumok létrehozásáig. A Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Ózdi Szakképzési Centrum 2015-ben jött létre, mára 5 tagiskolával rendelkezik, köztük az Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolájával, amely intézményünk jelenlegi neve, magában foglalva telephelyként a korábbi Árpád Vezér úti szakiskolai részt is.

SZAKMAI KÖZÖSSÉG: TANKÖNYVÍRÓ TANÁROK

SZAKMAI KÖZÖSSÉG: TANKÖNYVI LEKTOROK

EGY KÖZÖSSÉG… (2014)

GÁBOR ÁRON EMLÉKÉREM

Gábor Áron emlékérem

2003. szept. 1-jén a Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola vezetősége megalapította a Gábor Áron Emlékérmet.

• Kaphatják: az iskola hírnevének növeléséért, a munka hatékonyságát cselekedetükkel emelő jogi és természetes személyek.
• A javaslatok alapján dönt: A Gábor Áron Alapítvány a Szakképzésért kuratóriuma, a tagintézmény vezetője és helyettese, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár és a diákönkormányzat vezetése.
• 2003-2007 között 38 fő vehetett át emlékérmet.
• 2015: a jubileum tanévében újabb 4 fő részesül Gábor Áron Emlékéremben

Névváltozatok és az iskola vezetői (1889-2017)

Név	Az iskola neve	időszak
Kablai István	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Társulati Tanonciskolája	1889-1918
Hanuszik Antal	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Társulati Tanonciskolája	1918-1931
Czangár Lajos	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Társulati Tanonciskolája	1931-1944
Nagy Árpád	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Társulati Tanonciskolája	1945-1946
Jurás László	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Társulati Tanonciskolája	1946-1947
id. Dobosy László	Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Állami Szakirányú Iparostanonc Iskolája (1949-ig); Rimamurány Kohászati Üzemek Állami Gépipari Szakiskolája (1950-ig); Munkaerőtartalékok Hivatala (MTH, 1957-ig); Munkaügyi Minisztérium 102. sz. Gábor Áron Iparitanuló Intézet (1966-ig); 102. sz. Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet	1946-1971
Takács Vendel	102. sz. Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet	1971-1982
Datcsinszky Edéné	102. sz. Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet	1982-1995
Nagy Balyi Imre	Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola	1995-2000
Veress Vilmos	Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola (2004-ig); Gábor Áron Szakképző Iskola	2000-2005
Tóth Béla	Bolyai Farkas Szakképző Iskola (telephely)	2005-2011
Tuza Ottó igazgató, Tóth Béla tagintézményvezető	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája (telephely)	2011-2012
Tuza Ottó igazgató, Tóth Béla tagintézményvezető	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája (telephely)	2012-2013
Tuza Ottó igazgató, Tóth Béla tagintézményvezető	Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája (telephely)	2013-2014
Tóth Béla igazgató, Alabán Péter tagintézményvezető	Ózdi Bródi Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskolája (telephely)	2014-2015
Alabán Péter tagintézményvezető	Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája	2015-2016
Széphalmi Erika mb. tagintézményvezető	Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája	2016-2017
Alabán Péter tagintézményvezető	Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája	2017-től